3. Valami más

Sziasztok!:) 

Itt az új rész, ami az első döntésről szól. 

Aki esetleg nem látta volna, mert ezt utólag szerkesztettem bele az előzőbe, akkor mondom,hogy minden lánynak van egy Little Mixes "megfelelője", aki ugyan azokat a részeket énekli. Így Kriszta=Leigh Anne, Zsófi=Jesy, Lilla=Jade és Noémi =Perrie. 

Remélem, ez a rész is elnyeri a tetszéseteket, a kommenteket pedig szívesen várom!:D 

Noémi xx

Másnap hullafáradtan kelek fel arra, hogy valaki csörömpöl a kis konyhában. Úgy, ahogy vagyok – kócos hajjal, karikás szemmel, egy szál pizsamában – kitotyogok a konyhába, ahol Zsófit látom tevékenykedni. Ránézek az órára: 7:35.

-          Hogy tudsz te ilyen korán fent lenni? – ásítom.

-   Ideges vagyok, és olyankor nem bírok aludni. – magyarázza. – Palacsintát? – nyújt felém egy tányért, amit hálásan elveszek, majd zombi-módban a pulthoz csoszogok és leülök. Csócsálni kezdem a palacsintát.

-          Többiek? – kérdezem rekedten – reggelente mindig rekedt vagyok.

-          Lilla zuhanyozik, Kriszta meg horkolva alszik. Őt semmi sem ébreszti fel. Mikor felkeltem, felbuktam a táskájában, és észre sem vette.

Amúgy ketté lettünk osztva, mert két szoba van. Én Lillával vagyok egy szobában, Zsófi Krisztával. Ami jó, mert Lilla hagy aludni. És nálam tudni kell, hogyha nem magamtól ébredek, akkor zombi leszek. Mint pl. most is.

-          Amúgy jó étvágyat! – mondja Zsófi mosolyogva, mire válaszul csak hümmögök egyet. Ha tömöm a fejem, akkor nem dumálok.

-          Jó reggelt! – lép be vigyorogva Lilla, miközben éppen a haját köti fel. Hangja csak úgy keresztülcsilingel a szobán, én pedig hirtelen nagyon szégyenlős leszek a haldokló rozmár hangomra. Tovább csócsálom a palacsintámat.

-          ’Reggelt! – hörög fel valaki egy troll hangján, mire én és Lilla összerezzenünk. A hang felé pislogok, és egy vörös hajköteget látok előbukkanni Zsófiék szobájából.

-          Nem aludtál jól? – kérdezi Zsófi, mire Kriszta csak morog egyet, és lehuppan mellém a pulthoz.

-          Palacsintát! – utasítja Zsófit, aki szó nélkül elé teszi az étellel teli tálat. Kriszta köszönésképpen bólint, majd hozzám hasonlóan csócsálni kezdi a palacsintáját.

-          Ti aztán morning people vagytok. – állapítja meg Lilla, miközben narancslevet önt magának.

Egy órával később, mire felébredünk Krisztával, már a közös dalt próbáljuk ma estére, ami a Valami más. Én személy szerint imádom ezt a dalt. Az álmosságom kezd múlni, ahogy belegondolok, hogy ma este kiderül, ki távozik elsőként a műsorból. Kár, hogy nem kívánságműsor, mert szívesen feláldoznék valakit…

A koreográfia nem túl bonyolult, legalábbis nekem, és a dal sem olyan eszeveszettül nehéz.

Mikor vége van a próbának, a lányokkal bemegyünk a plázába a KFC-be. Leülünk egy asztalhoz, és éppen korgó gyomrom kívánságát teljesíteném, mikor egy kislány pattog oda mellénk, tündérien vigyorogva, és megkérdezi, hogy csinálhat-e velünk közös képet. Én majdhogynem visítani kezdek a cukiságtól, és azonnal visszamosolygok a kislányra.

-          Mi a neved? – kérdezem, mire ő angyalian felnevet.

-          Kriszti.

-          Na, ne! Névrokon! – kiált fel Kriszta, majd a kislány mellé szalad. – Én is Kriszti vagyok, képzeld. – gügyögi neki.

Pár pillanat múlva megérkeznek a kislány szülei is, akik először bocsánatot kérnek, hogy zavart minket Krisztike, de csak mosolyogva legyintünk, és már be is állunk (guggolunk) mellé egy képre. Átölelem a kislány derekát, mire az nevetni kezd, én meg olvadozni.

A kép gyorsan elkészül, a kislány és szülei boldogan hagyják el az emeletet, mi pedig végre nekiláthatunk az evésnek. A KFC Grandere végre feltölti a pocakom.

Délután négykor már a sminkben vagyok, de még csak a hajam csinálják. Zita, a fodrászcsaj mániája, hogy nekem be kell göndöríteni a hajam, hiába mondom neki, hogy nem ér semmit, mert kirúgja magát, csak azért is küzd, és kb. egy óra múlva a hajam – egy flakon hajlakk segítségével – hullámos loknikban hullik alá. Olyan érzésem van, mintha oroszlánsörény lenne a fejemen, de persze a látvány csodálatos. Még.

Móni csilli-villi szemhéjpúdert rak a szememre, és telekeni a szempilláimat festékkel. Persze, ne csak a fáradtságtól legyenek nehezek a szemeim. Pici pirosító a pofimra és egy kis rózsaszín szájfény az ajkaimra. Mehetek öltözni.

A már előre megbeszélt fekete aranyöves ruhát is felveszem. És persze a gyűlölt 12 centis magas sarkút. Egyszer abban fogom kitörni a bokám.

Elsétálok a kajás asztalig, ahol falatozni kezdek. Nemsokára csatlakozik hozzám Anikó is, aki szintén olyan ideges, mint én, és szintén rágcsálni kezd valamit.

Olyan hat óra körül utoljára elpróbáljuk a közös számot, majd lassan beengedik a nézőket.

Szikora odajön hozzánk sok sikert kívánni, meg kicsit tartani bennünk a lelket, mert Lilla ismét az összeomlás határán van.

Elkezdődik a műsor. Lilu először beszélget kicsit a mentorokkal, majd mi jövünk a közös dallal.

Valami mááááááááááááááááááás. Jaj, bocsi, elragadtattam magam.

Fellép Oláh Gergő is és idegesítően sok reklámszünet van, végül szólnak, hogy ideje gyülekezni az ajtóknál, mert kimegyünk.

Alföldi Róbert és a lányok: Batánovics Lili, Eckert Anikó és Péterffy Lili.

Alföldi és a három lánya felsétálnak a színpadra. Alföldi néha olyan cukker tud lenni!

Tóth Gabi és a fiúk: Csordás Ákos, Szabó Ádám és Tóth Marci.

Ők is kivonulnak. Szabó Ádám fülei még mindig borzasztóan elállnak.

Szikora Róbert és a csapatok: a ByTheWay, az MDC és a Music Generation.

Ezek vagyunk mi!

Kisétálunk, és, mivel itt minden férfi gentleman és minden nő törékeny virágszál, a fiúk lesegítenek minket a lépcsőn. Engem konkrétan Ya Ou. Hálás is vagyok neki, mert lépcsőzni ebben a szörnyben lehetetlen volna. A közös szám közben is majdnem elestem. Beállunk egymás mellé mindannyian.

Geszti Péter és a 25 év felettiek: Bozsek Márk, Danics Dóra és Krasznai Tünde.

Ők is kijönnek. Az idegesítő zene egy még idegesítőbb visszaszámlálásba csap át, mikor Lilu elindítja az utolsó egy percet. Érzem, hogy remegni kezdek, mire a mellettem álló Ya Ou azzal próbál megnyugtatni, hogy rám mosolyog. Bocsi, Ya Ou, nagyon szép a mosolyod, meg minden, de éppen a kiakadás határán vagyok!

Letelik az egy perc. Lilu húzza az időt. Hú, ilyenkor de megütném!

Az első biztos továbbjutó Batánovics Lili. Letotyog a színpadról.

-          Aki meggyőzte a nézőket, hogy itt a helye az X-Faktorban…

Na, ki? Mondjad már, te szőke ciklon!

-          A Music Generation!

Szemeim kitágulnak, és úgy érzem, menten összeesek. Kriszta felé fordulok, aki hasonló állapotban van, mint én, Lilla a szintén 12 centis magas sarkújában ugrál, Zsófi meg csak nevet. Megöleljük egymást, majd gyorsan a fiúkat és Szikorát is, és leszaladunk a színpadról. Másodikként jutottunk tovább! Azt a betyár mindenit!

Továbbjut még Danics Dóra, Csordás Ákos, Bozsek Márk, Péterffy Lili, Szabó Ádám, a ByTheWay és Krasznai Tünde. A fiúkat gyorsan megöleljük még egyszer.

Hárman maradtak: Tóth Marci, Eckert Ani és az MDC. Hát basszus.

Marci jut tovább.

Alföldi felemeli Anit. Legszívesebben kimennék, és megölelném mindannyijukat, mert nem nekik kéne párbajozniuk. Igazság szerint szerintem nem is kéne párbajozni, egy embert mondok, ő hazamehet, aztán kész, vége a műsornak, mindenki nyert. De persze az élet nem ilyen.

Reklámszünet. Odarohanok Anikóhoz, akit már a két Lili ölelget. Alföldi is ott van, csendben figyeli a három lányt.

Szó nélkül odamegyek, és mikor Ani meglát, szorosan megölel. Szegénykém, min mehet keresztül.

Maykeeékhoz is odamegyek. Ők még most is mosolyognak, nem is értem, hogy bírják. Biztos nekik is fel van ragasztva, vagy valami.

Szívszorító a párbaj.

Végül a mentorok döntése alapján az MDC esik ki.

Mindannyian felmentünk a színpadra, és megöleltük a párbajozókat. Rögtön az első kieső egy csapat. Pedig szegények nagyon tehetségesek, megérdemelték volna, hogy továbbmenjenek, ahogy Anikó is. Ha ez lesz minden héten, meg kell edzenem magam érzelmileg.

Még az a szerencse, hogy ott maradnak velünk a Corvinon, és minden héten itt lesznek, csak nem lépnek fel.