2. Super Bass

Sziasztok!:) Eddig nem kértem, és nem is kaptam nagyon véleményezést, de nem gondoljátok, hogy esetleg kommenthatárt állítok fel.:) Egyszerűen arra kérlek titeket, hogy jelezzétek, hogyha tetszik, amit írok, vagy, ha nem.:) 
Amúgy minden lánynak van a Little Mixnek "megfelelője", akik részét az adott lány énekli. Kriszta=Leigh Anne, Zsófi=Jesy, Lilla=Jade és Noémi=Perrie. 

Remélem ez a rész (is) elnyeri a tetszéseteket! Amúgy a következő rész is kész van már, de azt addig nem rakom fel, míg legalább az utána következő résszel kész nem vagyok. Szurkoljatok!:) 

Noémi xx

Super Bass

Elérkezünk az első élő adás napjához. Egész nap gyomorgörcsöm van.

Mióta bekerültünk a legjobb 12-be, rengeteget gyakoroltunk. Sok helyen voltunk együtt, főleg csapatépítés szempontjából, de volt, hogy együtt voltunk a ByTheWay-jel és az MDC-vel is. Mind a heten nagyon aranyos fiúk, és Szikora úr is elég kedves.

Éppen Móninál, a sminkesnél ülök, mikor Lilla ront be a szobába. Látszólag az őrület határán van. A kezei remegnek, zilál, és látszólag alig kap levegőt. Ancsa, az egyik másik sminkes odarohan hozzá.

-          Jézusom, Lilla, mi a baj?

-     Én ezt nem tudom megcsinálni! – cincogja remegő hangon csapattársam, miközben ülőhelyet keres. – Kinéztem, és több ezer ember van kint! Több ezer! A válogatón sokkal kevesebben voltak! És ráadásul TV-ben is élőben megy, és több százezren nézik! Jézusom, mi van, ha elesek? Mi van, ha elrontok valamit, és tönkre megy a harmónia? Mi van, ha…

-         Ne darálj már, minden rendben lesz! – nyugtatom meg, pedig én is legalább annyira parázok, mint ő.

-         Most jön ki rajtam a feszkó. Jézusom, ennyire életemben nem féltem még!

-     Minden oké, csajok? – nyit be Szikora úr mosolyogva, mögötte hallom, ahogy Maykee-ék beszélgetnek.

-       Nem! – nyüszít Lilla, majd odasiet Szikorához. – Rettenetesen félek! Nem léptem még fel ennyi ember előtt élőben! És a TV-ben is sugározzák! Mi van, ha elrontok valamit? Mi van, ha… - kezdi neki is előadni félelmeit, mikor Szikora Lilla két vállára teszi a kezét, és így szól:

-      Lilluskám, nincs miért aggódnod! Ti olyan gyönyörű és olyan tehetséges lányok vagytok, hogy nincs miért félned! Előadjátok a dalotokat, és mindenkit levesztek a lábukról, úgy, ahogy velem tettétek, jó?

-   Igen, Liliput, nincs mitől félnetek! – kiabált be Maykee, és bár Szikora úr és Lilla eltakarták a fiúkat, szinte láttam, ahogy Maykee, Dani és Boti mosolyog. Édes fiúcskák. Amúgy a Liliput becenevet úgy egy hete akasztották Lillára, mivel elég pöttöm. Mondjuk Batánovics Lili is az, de nála nem merik használni ezt a becenevet, Péterffy Lili meg nem olyan kicsi, maradt hát Lilla. Mondjuk Lilla sem díjazza a Liliput nevet, de elviseli.

-          Szóval, kimentek oda, és felrázzátok a színpadot, értetted? – mosolyog Szikora úr.

Lilla csak bólint, majd látom, ahogy mosolyra húzódik a szája. Beletúr immáron teljesen szőke hajába, majd leül mellém, és látom rajta, hogy hevesen dobogó szívét próbálja lelassítani.

Beront a sminkeshez Kriszta is, miközben a rapp-betétjét gyakorolja. Haja vége immáron fekete, a teteje, ha ez lehetséges, még égőbb vörös, mint azelőtt. Úgy egy hete alakítottak át bennünket. Zsófin nem alakítottak semmit, nekem meg csak tovább festik a hajam.

Mikor végzünk, kimegyünk a folyosókra, ahol látjuk, hogy Alföldi Robi már a lányokkal beszélget, miközben mi halkan próbálni kezdjük a refrént. Azaz kezdenénk, mert az első pár hang után Sziki és Ya Ou is bekapcsolódik, csakhogy lövésük sincs a dallamról, ezért abba is hagyjuk gyorsan. Rövidesen megjelenik Benny és Oli is. Mind a négyen zakóban vannak, Benny tűnik ki a leginkább, mert ő vörös színűben van.

Mi rövidnadrágban és színes felsőkben, ingekben vagyunk, rajtam meg Krisztán még egy-egy farmerdzseki is van, az övé szegecses és ujjatlan, az enyém könyékig fel van tűrve.

A csapatok közül az MDC fog először színpadra állni, ők az elsők. Mi a kilencedikek vagyunk, a ByTheWay pedig a 11-es sorszámot kapta. Idegtépő lesz végigvárni azt a nyolc produkciót előttünk, az biztos.

Beszélünk pár szót a fiúkkal, majd megkeressük Botiékat is, hogy sok sikert kívánjunk nekik, hiszen tíz percen belül kezdődik a műsor. Istenkém!

Szólnak, hogy mindenki sétáljon fel a színpadra, hogy Lilu felkonferálja a műsort, hogy mindenki tudja, mi következik, és aztán reklámot nyomhassanak. Mikor kilépünk, az emberek sikítozni kezdenek, én pedig szédülni. Beállunk egymás mellé a lányokkal, és átkaroljuk egymás derekát. Mosoly és integessetek!

Szerencsére egy perc múlva mehetünk vissza hátulra. Közös dallal fogunk kezdeni, egy The Wanted dallal. Nem szeretem azt a bandát.

Simon Cowell beköszön a műsorba. Hmm, sok sikert kívánt nekünk. Simon Cowell szeret minket. Vagy nem.

Mindannyian sok sikert kívánunk egymásnak még utoljára, aztán kezdődik a műsor.

Tonight we own the night.

Gyorsan pörög az este, hátul egy fotelekkel teli helységben figyelhetjük az adást egy nagyképernyős TV-ről. Már Eckert Anikónál járunk, mikor Ya Ou mellém ül, és beszélgetni kezdünk az eddigi produkciókról. Rövidesen Zsófi is csatlakozik, és éppen Csordás Ákos sapiját tárgyaljuk, mikor jön a már jól ismert X-Faktoros csávó – Szilárd -, és szól, hogy mi jövünk. Eddigi önfeledtségem, mintha elfújta volna a szél, eltűnik, és remegni kezdek. Ne most zuhanj már össze!

Beállunk a ledfal mögé. Szikora felkonferál minket.

-        Most egy olyan csapat következik, amelyik nagyon közel áll a szívemhez. Azonnal levettek a lábamról, és önökkel is ezt fogják tenni. Hölgyeim és uraim, a Music Generation!

Játszani kezdik a kisfilmünket, amit egy kis képernyőn mi is láthatunk. Tulajdonképpen annyi van benne, hogy bemutatkozunk, és hogy elmondjuk, milyen jó, hogy összeraktak minket, és milyen keményen fogunk dolgozni. Bemondják a nevünk.

Szétnyílik a ledfal, belépünk a színpadra. Elindul a zene. Zsófi kezd. Boy you got my heartbeat runnin’ away…

Hihetetlenül jól érzem magam. Legszívesebben kacagva rohangálnék össze-vissza. Can’t you hear that boom-ba-doom-boom, boom-ba-doomboom bass? A zene ritmusára mozgok, miközben éneklem a szólamom.

Véget ér a zene. Az utolsó sorokat acapellában énekeljük. Végül a mi hangunk is eloszlik. A közönség fütyül és tapsol. A mentorok felállnak. Úgy érzem, repülni tudnék a boldogságtól. Átkarolom Lillát és Krisztát, akik mellettem állnak. A taps vagy perceken át folyamatosan tart, és a mentorok csitítani próbálják az embereket. Arcomon hatalmas vigyor ül.

-    Ilyen profi előadást ritkán lát az ember! – mosolyog Geszti Péter. – Ahhoz képest, hogy a táborban kerültetek össze, ha nem tudnám ezt, komolyan mondom, azt hinném, évek óta együtt zenéltek! Voltak benne még apró hibák, de ezek elnézhetők, mert élveztem! – a közönség tapsol, Geszti pedig ránk mosolyog.

-      Lányok, színpadra valók vagytok! – folytatja Tóth Gabi. – Jól éreztétek magatokat, én is jól éreztem magam, nagyon jól állt nektek ez a szám, szóval gratulálok nektek és a mentorotoknak!

Alföldi Robi csak mosolyog, majd egy kis idő után ő is megszólal.

-      Nagyon tetszett! – a közönség tapsolni kezd. – És örülök, hogy így, csapatban bekerültek, mert mind a négyüket nagyon megszerettem a táborban! A produkció jó volt, nagyon élveztem! De! A tánc meg az ugribugri ne menjen feltétlenül a biztos hang rovására. Inkább ugráljanak kevesebbet! – csak bólintunk, mert valószínűleg igaza van.

-      Lányok, nagyon büszke vagyok rátok, nem gondoltam, hogy a próbán nyújtott teljesítményetek még jobb is lehet, de megcsináltátok, én szörnyen jól éreztem magam, a többi mentor is, szerintem nyert ügyünk van. – mosolyog Szikora úr, majd mellénk lép Lilu.

-     Nahát, lányok, a mentorok a végén agyon dicsérnek itt titeket! – nem is baj az! Kell az egómnak! – Tény, hogy egy nagyszerű produkciót láthattunk, de én arra vagyok kíváncsi, hogy mennyire volt nehéz összedolgozni, végül is, amikor jelentkeztetek ide, egyáltalán nem számítottatok arra, hogy csapatban kell folytatnotok, igaz? –felénk tartja a mikrofont.

-          Nem számítottunk rá, - veszi el a mikrofont Zsófi, - de így visszanézve jobb is. Szerintem egyikünk sem bírná egyedül végigcsinálni, és most, hogy már megismertük egymást, szerintem nem is akarnánk máshogy versenybe szállni, csak együtt.

-          Ha szeretnék még látni a Music Generationt, akkor küldjék el a MusicGeneration nevet egyben a 1799-es számra, vagy pedig küldjék el a 09-es kódot a… - elmondja az összes elérhetőségünket, majd leküld minket a színpadról. Még beleintegetünk egyet a kamerába, majd lemegyünk.

Krasznai Tünci (pfhájjj) már elment készülődni, mert ő jön, de mindenki más hátul vár minket. Először Mykee ölel meg, majd sorra jönnek a többiek is. Eckert Ani (akivel a múlt héten egész jól összebarátkoztam) is odajön hozzám, és megölelget. Utoljára Oli talál meg, és jól megszorongat. A fülembe suttog annyit, hogy „Ügyesek voltatok!”, majd lehúz maga mellé a kanapéra. Rögtön mellém pattan Lilla is, csak mivel kicsi a hely, választhatok, hogy szétnyomja a csípőcsontomat, vagy ráülök Olivérre. Igazából sok lehetőségem nincs, mert Oli, észrevéve a helyzet szó szerinti szorultságát az ölébe húz, és átkarol hátulról. Lilla csak csibészesen mosolyog. Nem értem, miért, hiszen már megbeszéltük, hogy van barátom, akit szeretek, és nem akarom megcsalni őt senkivel, szakítani sem akarok vele, szóval ennyi. De azért a fiúk nagyon jó barátaim, ez tény. Egy barát pedig az ölébe ültethet egy másik barátot, nem?

Krasznai Tündétől a dobhártyáim szakadnak. Csúnya a hangszíne.

A fiúk jönnek, Oli átadja nekem a helyét, majd el is tűnnek. Szikora felkonferálja őket, majd elindul a kisfilmjük. A lányokkal szorítunk nekik.

Már kint állnak a színpadon, mikor Olivér megszólal:

-          Everybody get up!

Olyan buli hangulatot csinálnak, hogy mindenki táncol hátul, még Lilu is. Nagyon pozitív értékelést kapnak a mentoroktól, majd vigyorogva jönnek le a színpadról. Mikor hátra érnek, először Benny nyakába ugrok, majd megölelgetem Szikit és Ya Out is. Olivér is felkap, és most én suttogom neki, hogy ügyesek voltak. Ismét leülünk, szerencsére, most van elég hely. Danics Dóra következik. Nagyon jó, nekem már tavaly is nagyon tetszett, és nagyon örülök, hogy idén már idáig eljutott, mert megérdemli, nagyon kedves és tehetséges nő.

Véget ér a műsor. Visszaöltözünk a normális ruháinkba, és visszamegyünk a Corvinra. Holnap döntés. Nem hiszem, hogy sokat fogok aludni.