11. When We Stand Together

Sziasztok!:)

Ez a rész egy kicsit rövidebb lett, bocsi. 

Véleményeket még mindig szívesen várok!:D 

Áginak nagyon köszönöm a fejlécet!:) 

Noémi xx

Reggel beszélgetésre kelek. A mellettem lévő ágyra pislogok, üres. Lilla ezek szerint már felébredt.

A szemeim rettenetesen fájnak. Valószínűleg a sírástól.

Máskor, rögtön miután felébredek, farkas éhes vagyok, és rohanok bevágni a reggelimet, de most még egy pohár vízhez sincs gyomrom. Csak feküdni akarok az ágyban, azt várva, hogy a lepedők elnyeljenek magukba. Sajnos, ez nem történik meg.

Fülelni kezdek, próbálom kivenni a hangokat. Az egyik biztosan Zsófi. A lányok hangját két kilométerről is felismerem. A másik egy mélyebb hang, egy fiúé. Őt sajnos nem ismerem fel elsőre, csak amikor egy picit hangosabban reagál Zsófi egyik szavára. Ya Ou. Később pedig felismerem Szikit is.

Jelen pillanatban nem nagyon érdekel, hogy mit keres nálunk a reggeli órákban a ByTheWay két tagja, próbálok visszamenekülni az álomvilágba, ahol minden tökéletes, és ahol semmi sem lehetetlen, de rájövök, hogy ez már úgysem fog menni.

Ennek ellenére úgy döntök, ágyban maradok. Nem érdekel az X-Faktor, nem érdekel a próba, nem érdekel semmi, csak üresen akarok bámulni a semmibe. Annak ellenére, hogy pontosan tudom, hogy nélkülem nem próbálnak, és ezért mindenki napját megkeserítem. Legalább ennyi hadd adassék meg a csúnya, hájas, senkinek sem kellő Noéminek! Ja, a kurva jelzőt kifelejtettem.

-          A cikket látta már? – hallom meg hirtelen Kriszta hangját.

-          Milyen cikket?

-          Hát, öhm… a pasija szakított vele. Nekünk még nem mondta el, de valahogy az internet már tudja. – magyaráz Kriszta.

Én nem mondtam el senkinek. Csakis ő mondhatta el. Remek.

-          Mikori a cikk? – kérdezi Ya Ou.

-          Tegnap este nyolckor került fel. – válaszol Kriszta, miközben hallom, hogy kattintgat.

Várjunk. Nyolckor kezdődött a műsor. Jóval utána hívott fel.

Vagyis már jóval azelőtt tudta mindenki, hogy szakított velem, minthogy én megtudtam volna!

Hangosan sírni kezdek, nem érdekel, hogy az ajtón áthallatszik. Nem hiszem el, hogy Gábor ilyen szemét tud lenni. Fogadjunk, hogy eladta a hírt, és ráadásul most már őt is mindenki ismeri. És milyen elég helyes, a népek imádni fogják. Nekem köszönhetően ő is ismert lett.

Szörnyen fáj a tette, miközben még mindig fülemben csengenek az ő és az utálkozók szavai.

Miközben az arcomat egy párnába próbálom rejteni, hallom, ahogy kinyílik az ajtó. Csöppet sem érdekel, könnyeim hullanak tovább. Besüpped mellettem az ágy, és valaki a hátamat kezdi simogatni. De nem a lányok egyike.

Az orromat szívva felnézek az illetőre.

-          Minden meg fog oldódni. – mondja, mire én zokogva a karjaiba borulok.

Elmondom neki, hogy nem csak az bánt, hogy Gábor egy ilyen tetű, hanem, hogy az emberek sem szeretnek, és hogy csúnya vagyok, fölösleges, és az lenne a legjobb, ha nem is élnék.

-          Ilyenre ne is gondolj! Csak féltékenyek. Egy gyönyörű és tehetséges lány vagy, aki éppen valóra váltja az álmait, és a sok savanyú ember csak irigykedik rád, hogy neked sikerül.

Végül csak sikerül engem is elrángatni próbára, és egészen megemberelem magam. Ha úgy érzem, hogy sírnom kell, akkor elnézést kérek, és elrohanok a WC-be. Ez csak háromszor történik meg.

Amúgy egész jól bírom a napot. Péterffy Lili és Dóra próbálnak felvidítani, persze, csak diszkréten, például próbálnak minden vicces dologba belevonni. Nagyon kedves tőlük, és igazán értékelem, de én jelenleg a napot akarom túlélni, lehetőleg kiesés nélkül.

Szerencsére a sminkszobában is megkímélnek, valamint ismét nem kell magas sarkút vennem.

A Nickelback When We Stand Together című dalát adjuk elő közösen. Ál-mosoly a kameráknak: fel.

Gyorsan szalad az egy óra, Vastag Csaba is fellép. Nekem annyira nem tetszik.

Végül Lilu kihív minket.

Alföldi Róbert és a lányok: Batánovics Lili és Péterffy Lili.

Tóth Gabi és a fiúk: Csordás Ákos és Szabó Ádám.

Szikora Róbert és a csapatok: a ByTheWay és a Music Generation.

Geszti Péter és a 25 év felettiek: Danics Dóra és Krasznai Tünde.

Elindul az egy perc. Kétségbeesetten szorongatom Lillát és Zsófit.

Végül megvannak az eredmények.

-          Az első biztos továbbjutó… a ByTheWay! – kiáltja Lilu, mire egy kicsi szinten megkönnyebbülök. Megérdemlik, nem eshetnek ki még egyszer.

Továbbjut még Csordás Ákos, Danics Dóra és Péterffy Lili. Végül mi is. Mikor Lilu kimondja a nevünket, Lillával egy hatalmasat sikítunk. Úgy fest, az idegességet manapság így vezetjük le, és legyen elég annyi, hogy jó nagyot sikoltottam.

Letopogunk a színpadról, majd a már továbbjutók karjaiba ugrunk. Közben csak reménykedni tudok, hogy Tünde párbajozik valakivel.

Végül Tünde jut tovább, Batánovics Lili és Ádám párbajozik.

Lili kezd az I Will Always Love Youval. Nagyon jól énekli. Mikor lejön a színpadról addig, amíg Ádám énekel, jól megölelgetjük.

Ádám sem rossz, de szerintem ő már épp elég befutott ahhoz, hogy elég legyen neki eddig a verseny. Egy Take That dalt énekel.

Alföldi kivételével mindenki Lilit küldi haza, így ő esik ki.

Heten maradtunk.